A Kölcsey Egyesület története 2009–2017

2014

Január – Kölcsey-díjak átadása

Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján átadtuk a 2014-es év Kölcsey-díjait: Horváth Tündének és (post mortem) Sándor Istvánnak.

Sándor István posztumusz díjának átadása előtt Puskel Tünde Emese meglepetéssel szolgált: levetítették a Szabadság-szobor történetéről készült filmet, amelynek operatőri munkája a díjazott érdeme. Mint elhangzott, Sándor István az Aradi Televízió alapító tagjai közé tartozott, közel húsz éven át dolgozott operatőrként a helyi, valamint bukaresti, kolozsvári és budapesti televízióknak. Ő készítette többek között a Szerelmem, Arad című emlékezetes film felvételeit is.

Műépítészként olyan munkák fűződnek a nevéhez, mint a kisiratosi Máltai-ház, a Csiky Gergely Főgimnázium kollégiuma és új szárnya, valamint a Megbékélési Park és a két Szentháromság-szobor környezetének rendezési terve. Ő tervezte Boldog Gizella és Salacz Gyula szobrának talapzatát is. A díjat családtagjai vették át: édesanyja, fia, menye, unokája és élettársa.

A másik díjazott, Horváth Tünde, Jagamas János-díjas nyugalmazott zenepedagógus, akinek nevéhez fűződik az egykor bel- és külföldön is elismert, aradi diákokból álló Vox Juventutis gyermekkar megalakítása. A tanárnő által 1990 után létrehozott gyermekkórus másfél évtizedes működése alatt mintegy 150 diák lépett fel itthon és a határon túl.

Az ünnepség meglepetéseként az iskola kórusa, kollégái és egykori diákjai tolmácsolásában felcsendült az általa feldolgozott Szállj, büszke magyar dal című kompozíció.

Január 25-én megnyitottuk Ódry Mária gyűjteményes kiállítását a Klió teremben. (Erről másutt bővebben.)

Február 5-én tartottuk a beszámoló közgyűlést.

Március 5-én a Mentor Kiadó könyvvásárát és könyvbemutatóját szerveztük meg a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád dísztermében.

Kiss Károly beszámolójából:

„Szerdán az aradi Kölcsey Egyesület szervezésében a Marosvásárhelyi Mentor Kiadó könyvvásárt és -bemutatót tartott a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád dísztermében, illetve annak előcsarnokában. A könyvvásár 13 órától 20 óráig, illetve az érdeklődés szerinti igényig tartott.
A lehetőséget kihasználták a szünetekben és az órák végén a diákok és tanárok, akik szép számban nemcsak meglátogatták a könyvvásárt, hanem vásároltak is. Kevés olyan akadt, aki akár hosszabb szemlélődés után se talált volna valamit a gazdag kínálatból.”

Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója a Nyugati Jelennek elmondta: örömmel tettek eleget a Kölcsey Egyesület meghívásának, ugyanis a tavalyi első aradi rendezvény sikeres volt. Bár szerényen hozzátette:

„Ez azt jelenti csupán, hogy – a temesvári hasonló eseménnyel együtt – lényegében nem volt veszteséges. A mai viszonyok közt ez már sikernek számít.”

A kora esti könyvbemutatóra sajnos kevesen jöttek el, de akik ott voltak, nem bánták meg. Káli Király István és legközvetlenebb munkatársa, Sebestyén Mihály olyan hangulatot teremtettek, hogy a hivatalos rész szinte észrevétlenül csúszott át közvetlen beszélgetésbe.

Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke köszöntő szavai után Káli Király István ismertette röviden a Mentor Kiadó, valamint saját pályafutása fordulatokban gazdag történetét.

Bemutatták többek között:

• Vári Attila: Nappali holdfény (sajnos, a szerző nem tudott Budapestről eljönni),

• Sebestyén Mihály: Midway-szigetek,

• Szilágyi Sándor: Hanyatló Erdély,

• az Emberek – életek című sorozat négy kiadványát.

A bemutató rendkívül színes volt, háttértörténetekkel és anekdotákkal kiegészítve.

Jankó András és vendégei Vári Attila és Sebestyén Mihály

Március 3-án Földesdy Gabriella tartott előadást Herczeg Ferencről.

Március 17-én Galló Géza est volt. Az 1914-ben Simándon született papköltő közösségszervezőként 1944-ig itthon tevékenykedett, utána pedig Ausztráliában lett a magyar emigráció egyik vezéralakja.

Április 2-án Bodó Barna előadását hallgathattuk meg.

Április 3-án a Kölcsey Diákszínpad bemutatta a Szappanopera című darabot. A felkészülést ezúttal Szabó Ede vezette, mivel Faragó Zénó elfoglaltsága miatt nem tudta vállalni a rendezést. Az előadás jól sikerült, a közönség nagy örömére. A fiatalok még saját plakátot is készítettek, mert a miénket nem találták megfelelőnek. Így két plakát is hirdette az eseményt – ki-ki eldönthette, melyik volt a jobb.

Április 15-én bemutattuk Brittich Erzsébet Seregély az almafán című kötetét, később pedig Simonyifalván is sor került könyvbemutatóra. Ez volt a költőnő első önálló kötete, amely a Kölcsey Egyesület Fecskés Könyvek sorozatában jelent meg. A válogatást és a szerkesztést Szabó Péter végezte, az előszót Ruja Ildikó írta, és ő is mutatta be a kötetet.

Dönthetnek, melyik a jobb?

Brittich Erzsébet és Ruja Ildikó a konyvbemutatón.

Később bemutattuk a Brittich Erzsébet által szerkesztett, Szabó Péter Szisz Moll című verseskötetét is.

Május 30. – Arad, Partium és Bánát határán – konferencia és könyvbemutató

Jámbor Gyula írásából idézek:

„Szívből üdvözöljük az Aradi Kölcsey Egyesület kezdeményezését egy tudományos ülésszak megrendezésére. Aki nem próbálta, nem tudhatja, mennyi munkával, vesződséggel, egyeztetéssel jár egy ilyen rendezvény megszervezése. De vállalták, és sikerrel teljesítették.
Az ülésszakra Arad bizonyára legszebb és legpatinásabb helyiségében, az aradi Városháza (ma Ferdinánd román királyról elnevezett) gyönyörűen felújított dísztermében került sor. Anyagából a Fecskés Könyvek sorozatban kötetet adtak ki, amelyet az ülésszak végén a résztvevők (aláírás fejében) díjmentesen megkaptak.
A két és fél órás szimpózium így is a mai Kölcsey Egyesület egyik legsikeresebb rendezvényének minősíthető. A több mint 170 oldalas kötet (Arad és a Kölcsey Egyesület a Bánság és a Partium határán) a tudományos ülésszakon elhangzott előadásokat tartalmazza – azt a kettőt is, amelyeket szerzőik, egyéb elfoglaltságuk miatt, nem tudtak megtartani.
Az ülésszak megnyitójában Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke a szimpózium megszületésének ötletéről szólva azt is megemlítette, hogy szándékuk szerint ezután évente rendeznek hasonlót. Köszönetet mondott nemcsak valamennyi előadónak és a résztvevőknek, hanem a városi tanácsnak is, amely jelentős anyagi támogatást biztosított a rendezvénynek és az ez alkalommal megjelentetett fontos kiadványnak.”

Június 8-án, Pünkösdvasárnap 18 órakor az aradi Minorita Kultúrházban lépett fel a Kölcsey Diákszínpad Százszorszép csoportja, Ujj Ágnes tanárnő rendezésében.

Színre került:

Mátyás király udvari bolondja című mese.
Előadók: Naschauer Kinga, Takács Andrea, Varga Vivienne, Tompos Róbert, Mészár Anna, Spier Rebeka Petra, Czirják Zsana, Tóth Orsolya, Rákóczi Rebeka, Schöfer Evelin, Péter Noémi, Csapó Vivienne, Rudolf Judit, Sallai Eszter, Vasas Karen, Rudolf Gábriel, Stelea Dávid és Nagy Dorottya.

Bede Olga: Lemondott a bíró című története.
Előadók: Simon András, Bitai Vivienne, Mezei Evelin, Terpe Glória, Kecskés Lóránt, Spier Szilvia, Polanek Eszter, Nagy Tamás, Balogh Fábián, Back Annamária, Bella Edit, Csiszár Réka, Feier Melinda, Kurjatkó Dóra, Naschauer Karina, Nemczov Brigitta, Ördög Tímea, Szabó Beatrix, Vuin Tímea és Kurunczi Viktória.

A székely verbunkos és forgatós koreográfusa: Sztankó Károly.

Október 4. – Aradi Arcok kiállítás.

Október 20. – bemutattuk Prohászka Elvira: Mátyás Anna című regényét. A könyvbemutatóra további három helyszínen is sor került: Kisiratoson, Peregen és Zimándon.

December 11-én bemutattuk a 2014-es Évkönyvet, amely nem a klasszikus értelemben vett évkönyv volt, hanem inkább gyűjtemény: az elmúlt két év előadásai és rendezvényei, valamint az ezekről szóló beszámolók kaptak benne helyet.

Fénykép az évkönyv bemutatóról

December 13-án tartottuk meg a Kórustalálkozót.

A kórustalálkozókra mindig meghívtam a városban és a megyében működő kórusokat is. Azt gondoltam, hogy egy ilyen eseményre való felkészülés és részvétel sokat javíthat a falusi kórusok színvonalán. A falusi csapatokat azonban lehetetlen volt kimozdítani a templomukból.

Most is nagyon nehezen indult a szervezés, nehezen találtunk résztvevőket. Már-már le is mondtam róla, amikor Bátkai Sándor úr megjegyzése megváltoztatta az elhatározásomat. Azt mondta:

„András, mi készülünk, már be is tanultunk három új számot, s ha nem megy másképp, egész estét betöltő programot is be tudunk mutatni.”

Ezután újra leültünk az elnökséggel, és végül egészen jó program alakult ki. Beszélgettünk arról is, hogy a jövőbeli kórustalálkozóknak milyen jelleget adjunk: inkább népieset vagy inkább „elitebbet”.

Részvételeink más rendezvényeken

Egyesületünk nevében részt vettünk több eseményen is:

• a Partiumi Műemlékvédő Társaság összejövetelén,

• a KITÁSZ rendezvényén,

• a Szegedi Hagyományőrző és Városvédő Egyesület eseményén,

• az Aradi Könyvnapokon,

• a nagyvarjasi találkozón és könyvbemutatón,

• a Hagyományőrző Polgárok Egyesülete rendezvényén,

• a Jelen Ház, az Aradi Napok és a Szobor Egyesület által szervezett eseményeken.

Értékelések

Végezetül két mondatot idézek.

Az egyik Puskel Péter értékelése, amely a Nyugati Jelenben 2014. január 19-én jelent meg:

„Dicséretesnek tartom a Kölcsey Egyesület erőfeszítését, hogy ennek az általa is kreált szellemi pezsgésnek az egyik kovásza lett.”

A másik pedig Ciszter K. néhány szava, amelyeket a kórustalálkozó után mondott:

„Gratulálok, milyen jó kis csapatot hoztál össze.”

2015.

Az évet – mint minden esztendőben – a Kultúra Napján, január 22-én, a Kölcsey-díjak átadásával kezdtük.

A díjakat Ujj Ágnes, nyugalmazott tanár és a Százszorszép gyermekcsoport vezetője, valamint Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője kapta.

Matekovits Mihály laudációjában kiemelte azt a munkát, amelyet Ujj Ágnes végez iskolán kívüli tevékenységként. Nyugdíjazása előtt, de azt követően is fáradhatatlan lelkesedéssel foglalkozott és foglalkozik mindmáig diákszínjátszó-csoporttal. Egy-egy prózai, olykor zenés-táncos darabot egész tanévnyi munkával vitt színre – immár ötven esztendeje. Ő a Százszorszép csoport létrehozója, a benne összekovácsolódott gyermekközösség motorja.

A másik díjazott, Tapasztó Ernő méltatását munkatársa, Fekete Réka írta és olvasta fel. Hét éve dolgoznak együtt azon, hogy az aradi magyar színház 1948-as megszüntetése után a közönség ismét rendszeresen láthasson nívós színházi produkciókat. A laudációban elhangzott: az igazgató-szervezőként, rendezőként és színészként egyformán hozzáértéssel dolgozó Tapasztó Ernő kiváló érzékkel tudja megválogatni és motiválni munkatársait. Ez az általa irányított csapat sikereinek, díjainak és a közönség ragaszkodásának első számú titka.

Az ünnepi műsorban Éder Enikő lépett fel, akit Borsos Pál és Kiss Attila kísért zenében. Megzenésített versek hangzottak el, köztük Nótáros Lajos néhány költeménye is.

A 2015. évi beszámolót 2016. március 1-jén tartottuk meg, amelyen tisztújításra is sor került. Én maradtam az elnök, de az elnökséget kibővítettük:

• Alelnökök: Juhász Béla, Fekete Károly, Hadnagy Dénes

• Titkárok: Berecz Gábor és Márkus János

• Pénztáros: Nagy Gabriella

• Tagok: Erdélyi István és Oláh Gabriella

Áprilisban, a Költészet Napja alkalmából bemutattuk Szabó Péter Szisz-moll című verses kötetét, Brittich Erzsébet szerkesztésében. Az esten Brittich Erzsébet maga is előadott néhányat a kötet verseiből, a könyvet pedig Szabó László mutatta be.

Érdekességként: a költő, az értékelő és a kiadó – Szabó Péter, Szabó László és Brittich Erzsébet – mindhárman osztálytársaim voltak a Csiky elődjében, a 3. számú középiskolában.

Sajnos arról az eseményről nem találtam fényképet, de Szabó Péterről igen.

Júniusban a budapesti Tallián Marian és Lázár Balázs színészházaspár járt nálunk, és egy emlékezetes Nagy László-verses műsort adtak elő.

Ugyancsak júniusban megszerveztük Bodó Barna és Adamczyk Bogdan könyveinek aradi bemutatóját.

Június 7-én, vasárnap délután került sor a Kölcsey Színpad Százszorszép csoportjának idei előadására a Minorita Kultúrházban.

A Csiky Gergely Főgimnázium V–VIII. osztályos tanulóiból álló csoportokat Ujj Ágnes nyugalmazott magyartanár instruálta. A diákok négy népmesét és egy Tamási Áron-mesét adtak elő a nagytermet zsúfolásig megtöltő közönségnek.

• Az ötödikesek: A pap meg az egylábú liba, illetve Az állatok nyelvén tudó juhász című mesét mutatták be.

• A nyolcadikosok: A gazdag asszony kapzsisága és A tudálékos ember és bolond felesége című rövid darabokat adták elő, felszabadultan, vidáman.

• A gimnazista vegyes csoport: Tamási Áron Szegény Ördög című meséjével lépett színpadra.

Menet közben kétszer is át kellett rendezni a színpadot, de a közönség türelemmel, csendben várta ki, és a poénokat, csattanókat nagy tapssal és kacagással jutalmazta.

Nyáron sem pihentünk – különösen én nem. Megszerveztük a Faragó Zénó vezette nyári diákszínjátszó tábor Arad megyei turnéját.
Ezúton is köszönetet mondok a két Iratos, Kisiratos és Nagyiratos polgármestereinek: az első a diákok étkeztetését, a második az utaztatásukat szponzorálta.

És ha már a támogatóknál tartunk, nem feledkezhetünk meg a többiekről sem. A legnagyobb és immár stabil támogatónk Böszörményi Zoltán és Borbély Lászlóné Trattner Melinda, valamint a Polgármesteri Hivatal és a Városi Kulturális Központ. Nekik is hálásan köszönjük a segítséget.

A diákszínjátszással kapcsolatban két problémánk is van. Az egyik: Zénó csoportja már az idei támogatást is kérte. A másik: a líceumban egy új csoport indítása, amelyhez oktatót kellene találni Zénó helyére – ő sajnos elköltözött Aradról. Az első probléma előbb-utóbb megoldódik, de a másodikra mindmáig nem találunk megoldást.

A várkonferencia

A másik nagy nyári feladat a várkonferencia megszervezése volt, amelyet júniusra terveztünk, de csak szeptemberben tudtuk megtartani.
Sok probléma merült fel: volt előadó, aki nem tudta elkészíteni a tanulmányát (Komárom), és sok gond adódott a szerkesztéssel, nyomdai előkésztéssel, fényképekkel, térképekkel is. El is határoztam, hogy ha május–júniusban nem sikerül összehozni, akkor inkább nem tartjuk meg.

Végül azonban sikerült, és a konferencia nagyon sikeresnek bizonyult – a könyv is összeállt, sok jó visszajelzést kaptam.

Részlet Jámbor Gyula cikkéből:

„Kiváló könyvet mutattak be hétfőn délután az Aradi Polgármesteri Hivatal teljesen megtelt dísztermében: az Aradi Kölcsey Egyesület legutóbbi kiadványát, Arad Bánság és Partium határán. A régió várai címmel. A Fecskés Könyvek legújabb kötete hézagpótló és időszerű…
A népes közönséget, a megjelent vendégeket, meghívottakat Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület titkára köszöntötte.
Jankó András beszédében arra is kitért, hogy kár lenne a több mint százhektáros területet (a várat) kihasználatlanul hagyni. »A vár Arad számára eddig nem sok jót hozott, ideje lenne ezen változtatni« – mondta.
Bognár Levente alpolgármester a vár és város kölcsönhatásáról szólt, és hangsúlyozta: eljött az idő, hogy a várat a civilek használatba vegyék. »Tartsuk meg a következő Kölcsey-konferenciát a várban« – tette hozzá.
A konferencia rangját emelte, hogy a környék elismert szakemberei is részt vettek: Fleisz János a nagyváradi, Szekernyés János a temesvári várról tartott előadást, Andó András pedig az akkor készülő Arad Európa Kulturális Fővárosa pályázatról beszélt.
A kötet több mint 110 oldalon keresztül részletezi az aradi vár történetének és felhasználhatóságának különböző aspektusait.
A több mint kétórás rendezvény végén a jelenlévők a könyvet ingyen, aláírás ellenében megkapták.”

Képzőművészeti esemény

Az Aradi Magyar Napok keretében megrendeztük Csernyánszky Judit kiállítását is. Az aradi közönség mintegy 50 alkotását láthatta: tájképeket, csendéleteket, hangulatos akvarelleket, pasztelleket és olajfestményeket.

Novemberben pedig vendégünk volt Csorba Simon, budapesti futóművész,

Ujj János írásából idézek:

„Képzőművésznek hirdették, aztán egy óra alatt kiderült: életútja olyan kacskaringós, hogy abból nem filmetűdöt, hanem folytatásos filmsorozatot is lehetett volna készíteni. Mármint a Kölcsey Egyesület pénteki vendégéről, a Magyar Nyelv Napján Aradra látogató Csorba Simonról.
Már a nevének a meséje is megérne egy »misét«, miként lett a családnév Simonból Csorba Simon. (Különben akit érdekel a történet, az elolvashatja a világhálón Aknai Tamás tartalmas beszélgetését a művésszel.)
A Jankó András elnök meghívására Aradra látogató, remete kinézetű, hatalmas fehér szakállú művészember, a remetéktől eltérően, nem szófukar: nagyon jó »beszélőkével« rendelkezik. Pillanatok alatt magával ragadja a hallgatóság figyelmét. Mesél a második világháborúban hősi halált halt apjáról, gyönyörű édesanyjáról, az őt örökbe fogadó, idén 104 éves Csorba Ede mostohaapjáról, a vele való viszonyáról, a Weöres Sándorral levelező húgáról, gyermekeiről (három feleségtől összesen öten vannak).
És szóba került az a kacskaringós életpályája is: az Apaj-pusztai állatgondozástól a pécsi állatorvosi, majd orvosi egyetemen keresztül a művészetekig. S közben amúgy mellékesen »elejti« a csajozás, meg az italozás időszakát is, kitér a 41 éve tartó absztinenciára, a városi remetéskedésre, a katolikus hitvallásra, no meg a lefutott ultramaratonokra is.
S ha valakinek ez nem volt elég, az tanúja lehetett találkozásának aradi művésztársával, Kett Groza Jánossal, s átnézhette egy mappában magával hordott művészi alkotásait is.
És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az ő ötlete alapján, az ő szereplésével készült a »Bástya üti futót« című levetített filmetűd, amelyben ellenfele Portisch Lajos nemzetközi sakknagymester volt.”

A Csorba-találkozóért kaptam ugyan kritikát, de nem bánom, hogy meghívtam ezt a nagy testű, sokoldalú, tehetséges embert. Lehet, hogy stílusa kicsit szokatlanul egyenes, szókimondó volt, de egy ilyen különleges életű emberrel találkozni, őt megismerni nem volt unalmas – kár lett volna kihagyni. Azért szánok rá több szót, mert egy ideje nem válaszolt a leveleimre, és a budapesti Jankó Andrást kértem meg, hogy járjon utána. Nemrég azt írta, Simon beteg. Így talán soha nem jött volna össze ez a találkozó, ha tavaly nem szervezzük meg.

Megszerveztük a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége képviselőinek – dr. Bodó Barna elnök és Valdman Kinga – találkozóját azokkal, akik számára helyi közösségünk léte és jövője fontos.

Évzárás

Utolsó rendezvényünk 2015-ben is a Kórustalálkozó volt, amely szokásos módon ismét nagy sikerrel zajlott.

Ekkor mutattuk be Egyesületünk Kórusaink III. című kiadványát, valamint Horváth Tünde: Vox Juventutis című könyvét, amely az egykori nagyhírű aradi gyermekkar történetét dolgozza fel. A könyvet Matekovits Mihály mutatta be.

Támogatások és együttműködések

Ezen kívül támogattuk az Ujj Ágnes vezette, aradi alsós diákokból álló színjátszó csoportot, valamint szponzoráltuk az Aurel Vlaicu Általános Iskolában rendezett mesemondó versenyt, a Csiky Diákkórus kolozsvári kiszállását, és – ahogy már említettem – a Faragó Zénó vezette diákszínjátszó csoport aradi turnéját.

Részt vettünk az Arad Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület munkájában is. Öt javaslatunkat el is fogadták, és be is kerültek a tervezetbe. Ezeket a programokat akkor is megpróbáljuk megvalósítani, ha Arad nem nyerte el a kulturális főváros címet. Nemrég írtam alá azt a nyilatkozatot, hogy Egyesületünk továbbra is tagja marad a szervezetnek.

Bognar Levente es Jankó András.