Tagányi Sándor — egy aradi úr életpályája a sajtóban - IV. fejezet 3. rész

A Sulkovszky-ügy önmagában eltakarja, hogy Tagányi Sándornak volt egy saját, az affértől jórészt független pályaíve is: aradi ügyvéd, országgyűlési képviselő, bankigazgató, szállóvásárló, részvénytársasági alapító. Az alábbi szemelvények nem kívánnak teljes életrajzot rajzolni, csak néhány pillanatfelvételt mutatnak arról, milyen Tagányi Sándor-kép élt a korabeli olvasóban. Minden idézet eredeti helyesírással, javítatlanul szerepel.

Rablómerénylet a magtárnál — 1900

Alig néhány hónappal az esküvő után, 1900 decemberében Tagányi Sándor már rablómerénylet áldozataként került az országos lapokba:

Rablómerénylet egy földbirtokos ellen. Aradról táviratozzák: Tagányi Sándor pankotai nagybirtokos, Szulkovszki herceg leányának férje, súlyos sebet kapott rablóktól, akik őt a birtokán való körútján megtámadták. Tagányi tiszttartójával, Jankó Mihállyal este meg akarta vizsgálni a magtárt. A magtárba álkulccsal tolvajok hatoltak be, kik rátámadtak Tagányira és Jankóra. Tagányinak beszakították a fejét, Jankót pedig fejszével mellbe ütötték, azután elfutottak. A sebesültek sérülése súlyos. Aradról nyomban orvost vittek ki ápolásukra.

1900. december

Pisztolypárbaj az üllői úton — 1906

Hat évvel később, 1906 szeptemberében, amikor a bonni ítélet utáni jogi csatározások már a tetőfokukra hágtak, a dolog pisztolypárbajig fajult. A párbaj oka az volt, hogy az elvált feleséget képviselő Pollacsek Alfréd budapesti ügyvéddel folytatott bírósági vitában Tagányi „sértő hangú nyilatkozatot" tett:

Tagányi Sándor dr. aradi és Pollacsek Alfréd dr. budapesti ügyvédek ma az üllői-úti honvédhuszár laktanyában pisztoly-párbajt vívtak. Sebesülés nem történt. A párbaj oka az volt, hogy Pollacsek dr. Tagányi nejének, Szulkovszki Ida hercegnőnek jogi képviselője és e minőségben elkeseredett harcot vív Tagányival az aradi árvaszék és a polgári bíróság előtt. E harc közepette Tagányi részéről sértő hangú nyilatkozat történt, amely pisztolypárbajt vont maga után.

Az Újság, 1906. szeptember 14.

Nyolcmilliós kölcsön a bécsi Unionbanktól

Közben Sándor az uradalomra hatalmas, nyolcmilliós jelzálogkölcsönt vett fel a bécsi Unionbanktól — a Magyar Jelzálog-Hitelbank és a Holzhandelsgesellschaft közreműködésével. A cikk jól érzékelteti, hogy a Sulkovszky-vagyon maradékai már ekkor is lényegében csak azt szolgálták, hogy újabb és újabb kölcsönöket lehessen rájuk felvenni:

Tagányi Sándortól, óriási kiterjedésű Arad-megyei birtokára már régóta szeretett volna egy nagyobb, közel tíz milliós kölcsönt. A tárgyalások két nagy fővárosi pénzintézettel heteken át folytak, de végül is hajótörést szenvedtek. E tárgyalások félbeszakítása után a hercegnő megkezdte a tárgyalásokat a bécsi Unionbankkal. Úgy halljuk, hogy ezek a tárgyalások eredménnyel jártak, amennyiben a bécsi Unionbank a hatalmas birtokra, főleg az értékes erdőállományra nyolcmillió koronás kölcsönt adott, melynek jelentékeny része jelzálogkölcsön.

Részvénytársaságok, malmok, bankok — 1910–1917

A közéleti-üzleti szerepek ezután is sorban érkeztek. 1910 januárjában az Aradi Termény- és Áruraktár Részvénytársaság igazgatósági tagjaként tűnt fel; 1912-ben a budapesti Hazai Automobil rt. (Renault, Opel, Büssing magyarországi vezérképviselete) alapításánál vállalt igazgatósági tisztséget — a felsorolt igazgatósági tagok között szerepel „dr. Tagányi Sándor" neve. 1915 nyarán pedig eladta a Széchényi-malom részvényeit:

Az aradi Neumann Testvérek új malom érdekeltsége. Aradról írják nekünk: Az aradi Széchényi-malom részvényeinek többségét eddigi tulajdonosuk, dr. Tagányi Sándor országgyűlési képviselő eladta a Neumann Testvérek aradi gyári cégnek, melynek tudvalevőleg igen nagy malom-érdekeltsége volt már eddig is Délmagyarországon. Közben dr. Tagányi Sándor megvette a Kintzig családtól a részvényeket, melyeket most jó haszonnal tovább adott Neumann báróéknak.

Pesti Napló, 1915. június 15.

1917 februárjában pedig az Aradi Első Takarékpénztár közgyűlésén tűnt fel egy erős kritikai fellépéssel:

Az Aradi Első Takarékpénztár közgyűlésén, a mely a jóváhagyás megadása felett volt hivatva határozni Dr. Tagányi Sándor, a ki egyik nagyrészvényese az intézetnek, továbbá dr. Köpj János és dr. Tiutuhr Mihály, az Arad—Csanádi vasút jogtanácsosa támadta a megállapodást, mert szerintük a Hitelbank túlságosan olcsón jutott az új részvények birtokába. A szavazásnál 213 részvényes szavazata esett az igazgatóság javaslata ellen és Tagányi a közgyűlésen bejelentette, hogy minden jogorvoslatot igénybe vesz, hogy a határozatot megmásítsa.

Az Est, 1917. február 8.

„A régi Arad egy jellegzetes egyénisége" — Tagányi Sándor halála

Tagányi Sándor dr. hosszabb idő óta asztmatikus szívbajban szenvedett. Bécsbe utazott a Löw szanatóriumba, ahol a világhírű Wenckebach professzor kezelte, de az állapota váratlanul rosszabbra fordult. Amikor meghalt, a korabeli sajtó részletes, anekdotikus, majdhogynem regényes nekrológot közölt róla, amely — a maga régimódi, kissé bőbeszédű hangján — az egész történetet összeszorítja egyetlen szövegbe: a pankotai kastélyt, a hercegi házasságot, a válást, a kisfiú halálát, a második házasságot Martos Sárival, a politikai szereplést Goldiş Lászlóval szemben, az Aradi Ipar és Népbank bukását és a bécsi kórházi halált.

A régi Arad egy jellegzetes egyénisége volt Tagányi Sándor dr.; a bécsi Löw szanatóriumban közel egy hónapi kínos szenvedés után meghalt. Tagányi Sándor 1863-ban született Aradon. Apja Tagányi István, ügyvéd volt, jószágkormányzója herceg Szulkovszki uradalmának, a sokezer holdnyi óriási latifundiumnak. Aradon és környékén csak „kormányzó urnák" tisztelték az öreg Tagányit. Ennek a Tagányi Istvánnak fiaként látogatta az aradi gimnáziumot Tagányi Sándor, majd egyetemet Pesten, Bécsben és Bonnban hallgatott. Fiatalabb éveiben nagy külföldi utazásokat tett, künn járt Amerikában és bejárta az európai Oroszország nagy részét.

Így került ismeretségbe a nagy birtok tulajdonosnőjével, Szulkovszki Josefa Mária Ida hercegnővel és az ismeretségből szerelem fejlődött, úgy, hogy nemsokára azzal a szenzációval lepte meg Aradot a fiatal Tagányi, hogy házasodik. A menyasszony pedig nem volt más, mint maga a fiatal hercegnő. A házasságból egy fiúgyermek született, ifj. Tagányi Sándor, azonban a házasság nem volt hosszú életű, mert rövidesen elváltak a házastársak. A fiú is csak 14-ik évét érte meg, mert egy hirtelen jött vakbélroham végzett vele.

Mintegy tizenöt évvel ezelőtt nősült még egyszer Tagányi Sándor dr. és másod unokahúgát, Martos Sárit vette feleségül, aki Martos Ferencnek, az ismert magyar színpadi írónak húga volt. A házasságból született Tagányi István, azonban a fiú megszületésekor édesanyja gyermekágyi lázban meghalt. Tagányi István jelenleg 14 éves és a karlsburgi jezsuitáknál tanul. Az első asszony, a született Szulkovszki hercegnő, később búskomor lett és ideggyógyintézetben halt meg.

Tagányi Sándor dr. a régi Magyarország politikai életében jelentékeny szerepet játszott és Tisza István gróf politikai híveként munkapárti programmal képviselőnek is bekerült a parlamentbe. Erős, izgalmas és országra szóló heves körülmények között választották meg az Arad megyei Máriaradnán Goldis Lászlóval szemben. Hangadó igazgatósági tagja volt az Aradi Ipar és Népbanknak, valamint a Népbank affiliált intézetének, a Termény és Áruraktárnak. Az Aradi Ipar és Népbank összeomlása idején tekintélyes összegeket vesztett és vagyoni helyzete erősen megsínylette ezt a katasztrófát.

(Arad, április 27., évszám nélkül)

A történelem azonban nem ott ért véget: amit a régi Arad Tagányiakhoz kötött, az a Nagy Háború után éppen a Goldişok nemzedékével együtt egy másik korszakba lépett át. De ez már nem a sajtó története, hanem egy következő fejezeté.